Blog -

Trencsén - Csák Máté hajdani sasfészke

Trencsén története szorosan összefügg a vár történetével, de a város a várnál későbbi eredetű. A Szent István által alapított várispánság idején Trencsén városa mint várjobbágyok lakóhelye szerepelt. A 13. század végén Trencsén várának ura, Csák Máté kiskirály Trencsénre is kiterjesztette fennhatóságát, és hatalmas birtokainak központjává tette. Első szabadságlevele 1326-ban kelt, addig a vár urainak fennhatósága alatt állt. I. (Nagy) Lajos szabadságlevelet adott a városnak. Zsigmond - a város hűségének jutalmául - árumegállító jogot adományozott Trencsénnek, majd 1405-ben szabad királyi várossá emelte. Ettől kezdve a város jogilag teljesen külön volt választva a vártól. A mohácsi vész után Trencsén városa több katasztrófát is átélt. 1528-ban, mikor Ferdinánd hadvezére, Katzianer elfoglalta a várat, a várost is felégette. Kárpótlásul Ferdinánd a város tíz évi adóját elengedte, s összes addigi kiváltságait megerősítette. A Bocskai-felkelés idején a hajdúk megostromolták a várat, közben a várost is elfoglalták. Trencsén fontosságát bizonyítja, hogy a nikolsburgi béke értelmében Bethlen Gábor által átadandó magyar Szent Koronát 1622-ben 13 hétig őrizték a város kincseskamrájában. A Rákóczi-szabadságharc idején a város a bécsi udvart támogatta, ezért a kurucok többször megostromolták. 1708. augusztus 3-án a Trencsén közelében folyt a Rákóczi-szabadságharc utolsó nagy ütközete, a trencséni csata, amelyben Rákóczi hadai olyan vereséget szenvedtek, amelyet soha többé nem tudtak kiheverni. 1790-ben a város azon tűzvész következtében, amely a várat is elpusztította, teljesen leégett. Fejlődni csak a 19. század közepén kezdett, mikor iskolák, közművek épültek. Az osztrák-magyar kiegyezés kedvezőtlenül érintette Trencsént, mely 1867-től szabad királyi városi jogait elveszítve Trencsén vármegye alárendeltségébe került. Az 1920-as trianoni békeszerződés után Csehszlovákia része lett, ennek hatására a magyar nemzetiségű lakosok a Csallóközbe vagy az Alföld környékére költöztek.

Trencsén (szlovákul Trenčín), a róla elnevezett egykori vármegye székhelye, ma Szlovákiában, a Trencséni kerület, és a Trencséni járás központja.

Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum

Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.

Trencséni szlovákok

Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

Programajánló

  • Ma minek mennénk múzeumba?
  • „Múzeumba vele!” – szoktuk mondani az elavultnak gondolt dolgokra, legyenek azok tárgyak, vagy számunkra nem kedves, eszméikben meghaladottnak vélt személyek. Az antik görögök mintha megesküdtek volna, hogy tönkreteszik az eljövendő nemzedékek ifjú éveit: az elolvasandó filozófusok és drámaírók mellé odarakták a geometriát, a rím nélküli, de lábakkal bíró verseket, felismerendő oszlopfőket, és mindezt megkoronázták az osztálykirándulásokat szürke unalomba fojtó múzeumokkal. Nem mentség, hogy számukra még a Μουσεῖον a művészetek istennőinek, a múzsáknak a kultuszhelye, temploma volt.

    Magyarok nemzedékei többnyire kötelező jelleggel, iskolai keretek közt ismerkedtek meg a múzeummal, és ez a találkozás ritkán jelentett friss, tudásvágyat gerjesztő élményt. Kongó termek, beazonosíthatatlan funkciójú tárgyak, érthetetlen, hosszú vagy érthetetlenül hosszú feliratok, kötelező megilletődött csend, amire a kísérő tanárok és a teremőrök örök szövetsége szigorúan ügyel. Csak a tárlatvezető beszélhet, aki már maga is unja az egészet, de vannak rosszabb helyek is, és a nyugdíjig már csak kihúzza valahogy. Jobb esetben még nem fásult bele a közgyűjteményi dolgozók kilátástalan és megfizetetlen robotjába, ezért lelkesen magyaráz az osztály érdeklődő stréberének, akinek szemüvegében talán ott tükröződik a saját jövője is. A többség menne már, hátha lesz idő a büfére, mielőtt bepréselődnek a zsongó buszba, ami talán a legjobb része az egész napnak, de sajnos csak a következő múzeumig tart, amiben majd kötelezően meg lehet csodálni a csipke- vagy metszőolló gyűjteményt (de a cé osztálynak sokkal rosszabb, velük tesztet irat a buszban az elhangzottakból az ofő).

    Ismerős az élmény? Az idők azonban változnak. A jó hír az, hogy az ország múzeumai sorra újulnak meg, még jobb, hogy ezek sorában ott van a Trianon Múzeum is, a legjobb pedig, hogy 2023 szeptemberében ötéves kényszerszünet után intézményünk megnyitotta kapuit.

    A megújult Trianon Múzeumtól idegen a kripták csendje, nincsenek poros tárlók, helyette filmek, animációk, látvány- és hangkavalkád idézik fel nemzeti történelmünk sorsfordító időszakát. Lelkes tárlatvezetők és múzeumpedagógusok, interaktív, élménydús bemutatók várják a látogatókat.

    Irány Várpalota!

    Limpár Péter