A várszikla latin felirata

A trencséni várszikla latin felirata a Laugaricio melletti táborban 178/9-ben telelő 855 római katona és Marcus Valerius Maximianus legátus germánok feletti győzelmének állít emléket. Ezen in situ fennmaradt felirat a rómaiak a mai Szlovákia területén való tartózkodásának első emlékei közé sorolható. 1854-ben fedezték fel, eredetiségét Theodor Mommsen bizonyította.

Hunnia emlékmű

A Kara Mihály által készített Hunnia emlékmű, melyet a cseh katonák 1920-ban gipsszel eltakartak, helyén ma a Giskra emlékmű áll. 

Kegytemplom

A Várdomb egykori kiemelkedő szikláján áll. Ez eredetileg egy 14. századi háromajtós gótikus épület, melyet a 16. században reneszánsz stílusban átalakítottak. Alabástromi kegyoltárának készítője valószínűleg a híres Donner G. Ráfael. Mária-ünnepeken az egész év folyamán a zarándokok kedvelt búcsújáró helye. A Szeretetláng engesztelő mozgalomnak is egyik bázisa.

Piarista templom

Pietro Spazzo alkotása Trencsénben  a jezsuita templom. Munkássága elismeréséül Spazzót I. Lipót király és császár 1662-ben nemesi rangra emelte. A Jézus Társasága (majd feloszlatásuk után a piaristák) trencséni temploma a nagyszombati mintájára készült 1653-1657 között. 

Várkút

A kápolna előtt áll a várkút, melyhez az ismert legenda kapcsolódik. A legenda szerint a kút Szapolyai István idejében épült. A kút valójában az 1420-as években épülhetett és helybeli jobbágyok építették. Más vélemények szerint jóval később Katzianer katonái kezdték el ásni 1557-ben és 1564–1570 között fejezték be. Eredetileg 72 méter mély volt, 1955-ben azonban már csak 56,3 méter mély, melyből 6,3 méter a vízoszlop. Mivel a kút nem érte el a Vág szintjét, így a benne lévő víz esővíz volt és független volt a Vág szintjének változásától. 1968-ban a várkutat kitisztították 72 méteres mélységig és egy 10,1x0,8 méteres vak járatot is találtak az aljában. 1970-ben további 7 méterrel mélyítették a kutat, azonban még csak vízforrás nélküli szikla feneket találtak. A kutat ma egy hatszögletű tető fedi. A kút megépítése előtt vagy a Vágról hoztak vizet vagy a éheztetőkamra melletti Hóhér-forrásból (Katova studnička).

Vár

A mai Trencséni vár Trencsén városának szívében, a Várhegy (Mária-hegy) mészkőszirtjén emelkedik a Vág völgye fölött. A meglehetősen nagy alapterületű vár viszonylag jól felújított. A Várhegy három oldalról igen meredek, csak a déli részén lankásabb. A vár nemcsak Trencsén városának jellegzetes látnivalója, hanem az egész középső Vág mentének.

Trencséni Múzeum

A Trencséni Múzeum fő székhelyén, a Megyeházán található Trencsén, szabad királyi város és az egykori Trencsén vármegye történelmének és kultúrájának állandó tárlata.  

Hóhér háza

A Plébániatemplom alatt helyezkedik el. Érdekes látnivalókkal szolgál a látogatók számára.

Várostorony

A várostorony 1543-ban épült a török támadások ellen, 1934-ben felújították.