Nevezetességek, látnivalók

A trencséni várszikla latin felirata a Laugaricio melletti táborban 178/9-ben telelő 855 római katona és Marcus Valerius Maximianus legátus germánok feletti győzelmének állít emléket. Ezen in situ fennmaradt felirat a rómaiak a mai Szlovákia területén való tartózkodásának első emlékei közé sorolható. 1854-ben fedezték fel, eredetiségét Theodor Mommsen bizonyította.

A Kara Mihály által készített Hunnia emlékmű, melyet a cseh katonák 1920-ban gipsszel eltakartak, helyén ma a Giskra emlékmű áll. 

A Várdomb egykori kiemelkedő szikláján áll. Ez eredetileg egy 14. századi háromajtós gótikus épület, melyet a 16. században reneszánsz stílusban átalakítottak. Alabástromi kegyoltárának készítője valószínűleg a híres Donner G. Ráfael. Mária-ünnepeken az egész év folyamán a zarándokok kedvelt búcsújáró helye. A Szeretetláng engesztelő mozgalomnak is egyik bázisa.

Pietro Spazzo alkotása Trencsénben  a jezsuita templom. Munkássága elismeréséül Spazzót I. Lipót király és császár 1662-ben nemesi rangra emelte. A Jézus Társasága (majd feloszlatásuk után a piaristák) trencséni temploma a nagyszombati mintájára készült 1653-1657 között. 

A kápolna előtt áll a várkút, melyhez az ismert legenda kapcsolódik. A legenda szerint a kút Szapolyai István idejében épült. A kút valójában az 1420-as években épülhetett és helybeli jobbágyok építették. Más vélemények szerint jóval később Katzianer katonái kezdték el ásni 1557-ben és 1564–1570 között fejezték be. Eredetileg 72 méter mély volt, 1955-ben azonban már csak 56,3 méter mély, melyből 6,3 méter a vízoszlop. Mivel a kút nem érte el a Vág szintjét, így a benne lévő víz esővíz volt és független volt a Vág szintjének változásától. 1968-ban a várkutat kitisztították 72 méteres mélységig és egy 10,1x0,8 méteres vak járatot is találtak az aljában. 1970-ben további 7 méterrel mélyítették a kutat, azonban még csak vízforrás nélküli szikla feneket találtak. A kutat ma egy hatszögletű tető fedi. A kút megépítése előtt vagy a Vágról hoztak vizet vagy a éheztetőkamra melletti Hóhér-forrásból (Katova studnička).

A várkút legendája

Mátyás király Szapolyai Istvánnak ajándékozta Trencsén várát. Egyszer a török elleni portyából nagy zsákmánnyal tért vissza a várúr. A foglyok között egy csodaszép nő volt, akit, miután Szapolyai parancsára levette fátylát, Szapolyai feleségének, Hedvig hercegnőnek ajándékozott udvarhölgynek. A török lány Fatima volt, Ibrahim ruméliai pasa lánya. Hedvig hercegnő kifaggatta élete történetét, miszerint a lányt éppen apjához menet fogták el Szapolyai emberei. Fatimának egy vőlegénye is van, Omár bég, aki egy gazdag szmirnai kereskedő fia. A lányt nagyon bántotta, hogy nem mehet vissza vőlegényéhez. Egy hónap múlva azonban Omár bég is megjelent a foglyokért. Szapolyai a foglyok kiváltásába beleegyezett, de nem volt a foglyok között Fatima. Szapolyai azt mondta, hogy Fatimát a feleségének adta és amit ő egyszer elajándékozott, azt nem kéri vissza. Omárt azonban nem nyugtatta meg Szapolyai válasza. Könyörgésére Szapolyai elgondolkodott. A trencséni vár legnagyobb hibája az volt, hogy nem volt kútja. Hiába hívott már német mestereket, olasz mérnököket és székely ügyeskedőket, senki sem tudott vizet fakasztani a sziklából. Így Omárnak azt az ajánlatot tette, ha kutat ás a várban, viheti Fatimát. Omár elkezdte a kútásást. 1111 napig ásták a kutat, emberei és a foglyok lassan elhullottak, csak három maradt. Az 1111. napon hangos kiáltás hangzott fel: „Allahnak hála, dicsőség a prófétának, felfakadt a víz!”. Az első tömlő vízzel feljött Omár és Szapolyai elé ment: „Itt a vized, nagyúr. Álltam a szavam, most álld te is.” Szapolyai ígéretét beváltotta, Fatimát szabadon engedte. Amikor a törökök elindultak Trencsénből, Omár azt mondta Szapolyainak: „Vized már van, de szíved keményebb a legkeményebb sziklánál is, Szapolyai István!”. Ettől fogva a trencséni várkutat a Szerelem kútjának is hívják.

Trencsén vára a Vág jobb partján, 260 méter magas hegyen áll, ez a Felvidék egyik legnagyobb vára, amely 1069-ben már állott. Sikerrel tartóztatta fel Vratislav cseh király, majd 1069-ben Ottó morva őrgróf és 1108-ban Szvatopluk cseh király hadait. 1241-42-ben őrsége megvédte a tatárok támadásával szemben. 1263-ban Cseszneki Jakab volt a vár ura, de 1302-ben Vencel király elvette a Csesznekiektől, s Csák Máténak adta, akinek tartományi székhelye lett, majd halála után 1321-ben Károly Róbert kemény ostrommal foglalta el. 1335-ben itt kötötte meg a békeszerződést Károly Róbert, János cseh és Kázmér lengyel király. 1377-ben itt tartották Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond esküvőjét. Királyi vár, majd a Hunyadiaké. A 15. században a Szapolyaiaké lett, de 1528-ban Ferdinánd hadai egy hónapi ostrom után bevették, az ostrom során leégett. 1605. július 1-jén Bocskai serege foglalta el. 1622-ben itt őrizték 3 hónapig a Szent Koronát. 1665-ben itt gyűltek össze a vasvári békével elégedetlen főurak. 1704-ben rövid időre elfoglalták a kurucok, de megtartani nem tudták. 1708. augusztus 3-án falai alatt zajlott a vesztes trencséni csata, melynek súlyos következményei lettek. 1782-ben elhagyták a jelentőségét vesztett várat, pusztulását 1790. június 11-én a városban kitört és a várra átterjedt tűzvész pecsételte meg. Az 1960–70-es években maradványait helyreállították.

A Trencséni Múzeum fő székhelyén, a Megyeházán található Trencsén, szabad királyi város és az egykori Trencsén vármegye történelmének és kultúrájának állandó tárlata.  

A Plébániatemplom alatt helyezkedik el. Érdekes látnivalókkal szolgál a látogatók számára.

A várostorony 1543-ban épült a török támadások ellen, 1934-ben felújították.

A szállót Popper Ármin báró (1860. szeptember 8., Nemeskutas – 1924. június 19., Budapest), nagybirtokos és nagyiparos építtette E. Bleier tervei alapján 1901-ben, szecessziós stílusban, a valamikori „Fekete csillagnál“ vendéglő helyén, és Sisi után Erzsébet Szállónak nevezte el. Később a báró a szállót állítólag kártyán elvesztette. 1919-ben a szállodát a Tátra Bank vásárolta meg, ezt követően keresztelték át 1921-ben Tátra Hotelre. A szállodában működő kávézó mindvégig a Sisi nevet viselte. Az épület eredeti nevét a 2012-es teljes körű felújítása után kapta vissza. Címe: Ul. gen. M. R. Štefánika 2. +421 32 6506 111 recepcia@hotelelizabeth.sk  

Mikovényi Károly a Trencsén megyei Lédecen született 1813-ban. Jogakadémiát végez. 1831 – önkéntes, 1843 – alhadnagy, 1847 – hadnagy, 1848. aug. 21 – főhadnagy a 2. Sándor gyalogezredben, az ezred trencséni hadfogadó állomásának parancsnoka. Nőtlen. (Felesége 1852 – Burgh Franciska, meghalt Trencsén, 1904.)Októberben ezredével csatlakozik a honvédsereghez. November 17 – a Trencsén megyei nemzetőrség őrnagya. Mozgósított zászlóaljával részt vesz a Galíciából betört császáriak (Frischeisen alezredes, ill. Götz tábornok) elleni harcokban. 1849. januárjában a bányavárosokban csatlakozik a fel-dunai (VII.) hadtestéhez. Február 5 – a 2. Zólyom megyei (később 124. sorszámot kapott) honvédzászlóalj parancsnoka, az említett hadtestben. Végigküzdi a téli és a tavaszi hadjáratot. Májustól alakulatával az önállóvá vált Kmety-hadosztályban szolgál. Június 13. – a csornai csatában térdlövést kap, fél lábát amputálják. Jún.19. – kitüntetik a katonai érdemjel 3. osztályával, majd alezredessé léptetik elő.1850. máj. 18. – Pesten 10 év várfogságra ítélik, jún. 2. – kegyelmet kap. 1867. – fürdőbiztos, ekkor a Pest városi, 1890. – nyugalmazott sótárnok, ekkor a Nyitra megyei Honvédegylet tagja. † Trencsén, 1898. március 17. Mikovényi Károly kovácsoltvas kerítéssel övezett sírját a kripták alatti sorban találhatjuk. Sírfelirata Gyulai Pál 1869-ben Jeszenák sírjára írt sorait idézik az utolsó sor átírásával: „Szerette hazáját szívvel, szóval, tettel, / Védte szabadságát híven, becsülettel. / Áldozott, szenvedett. Jutalmát nem kérte, / S nem küzdhetve többé, mankóval beérte.”