A legkorábbi időkben limesen túli táborhelyként használta ki jól védhető adottságait a Római Birodalom II. légiója. Ennek emlékét a vársziklába vésett Trencséni felirat őrzi, a germánok feletti győzelmet hírül adva. Trencsén várát egy oklevél 1069-ben említi először, mint magyar királyi várat. Ellenállt a tatár támadásoknak, stratégiai fontosságúvá azonban Csák Máté székhelyeként vált. Ez a féktelen étvágyú nemes innen fosztogatta és kebelezte be csaknem az egész Felvidéket maga alá gyűrve kisnemeseit, elfoglalva várait. Uralkodása alatt, 1302-től haláláig, 1321-ig, a már XI. században megépített erődöt jelentősen kibővítette, hatalma és gazdagsága jelképeként palotát is emeltetett, fényűző udvartartást tartott.
Csák Máté halálát követően olyan történelmi nagyjaink birtokaként került kézről-kézre, mint Cillei Borbála, Hunyadi János, Szapolyai János, a Thurzó család vagy az Illésházy família. A vár gazdag történelmi eljegyzések, esküvők színhelye is volt, itt jegyezte el Luxemburgi Zsigmond Nagy Lajos király leányát, Máriát, Mátyás király a cseh király lányát, Podjebrád Katalint és itt esküdött meg Szapolyai István lánya is Jagelló Zsigmond lengyel királlyal.
További átépítések során a Malom- és Jeremiás-toronnyal valamint a Borbála, Lajos és Szapolyai palotákkal bővül. A XVI. században tüzérségi harcra alkalmas védőművekkel erősítették meg. Nádori központként a reneszánsz ízlésnek megfelelő síktetős arculatot nyer. Erejét jelzi, hogy az 1663-as török invázió során a támadók ostromra nem is vállalkoznak, inkább felgyújtják a várat. Ezután épül meg csillagtornya. Öt esztendőn át kuruc kézen van (1704-1708), majd egy súlyos vereség után labanc helyőrség veszi birtokba egészen 1782-ig. 1790-ben az itt állomásozó katonaság gondatlansága következtében súlyos tűzkárokat szenved. Romjaiból a XX. század folyamatos rekonstrukciói során éled újjá.
Forrás: kirandulastippek.hu